A főváros új urai - Soproni Tamás

A polgármester, akinek olyan súlyos titkok nyomják a lelkét, hogy csoda, hogy nem rokkan bele

Új sorozattal jelentkezünk a Kontrán. Bemutatjuk, hogy kik azok, akik a legutóbbi önkormányzati választás óta vezetik a fővárosi kerületeket, és hogy mennyire valósult meg a Karácsony által beígért nagy balliberális megújulás. Első emberünk Soproni Tamás, a VI. kerület új polgármestere.

Soproni Tamás a Momentum egyik alapítója, és ebből kifolyólag egyik legfontosabb politikusa. Bár Fekete-Győr Andrással való nézeteltérése miatt az utóbbi időben érezhetően csökkent a párton belüli befolyása, terézvárosi polgármesterként a mai napig hangsúlyosak a gondolatai a közösségen belül. Személye ugyanakkor tökéletes leképeződése a Momentum meghasonlásának és kettősségének:

  • politikai ellenfeleit rendszeresen titkolózással vádolja, de neki legalább ilyen súlyos titkai lehetnek;
  • a régi baloldal jelöltjeként „összegyurcsányozódásról" beszélt, később mégis az elsők között noszogatta pártját, hogy csatlakozzon a Gyurcsány-féle baloldalhoz;
  • karakánul képvisel ügyeket, egészen addig, amíg azok társadalmi megítélése meg nem változik, vagy az új politikai környezet mást nem indokol. Ezt egy alkalommal úgy fogalmazta meg, hogy „úgy vettem észre, hogy elég gyorsan tudunk irányt váltani”;
  • új politikai kultúrát ígért, viszont miután hatalomra került, kíméletlenül leszámolt az útjában állókkal.

Ahhoz, hogy megfejtsük a Soproni-titkot, vagy legalábbis valamiféle választ kapjunk rá, egyenesen a politikus fiatalkoráig kell visszamennünk.

Zsidózik az apuka, Orbánt akasztaná az anyuka

Az 1986-os születésű momentumos városvezető egy alsó-középosztálybeli családban nőtt fel: sekrestyés édesapja és rokkantnyugdíjas édesanyja bár igyekezett szeretettel nevelni, a nyomott családi környezet, az anyagi nélkülözés és a kilátástalanság erősen meghatározóvá vált életében. Jól mutatja a családi viszonyokat, hogy amikor az édesanyja, Pécsy Margit arról áradozott az egyik posztjában, hogy Firenze csodálatos hely, és tisztában van vele, hogy fiát hiába hívná játékra (a Facebookon terjedő kihívós játék — szerk.), Soproni csak annyit lökött a bejegyzés alá, hogy „LOL”.

Soproni Tamás Terézváros polgármestere.
Soproni Tamás Terézváros polgármestere. Forrás: MTI/Mónus Márton

Bár családi háttere közel sem volt ideális, politikusként álszent módon próbált előnyt kovácsolni nehéz gyerekkorából. „Én nem éheztem soha, de tudom, mi az a nélkülözés. Tudom, milyen az, ha négyen osztozunk két BKV-bérleten, mert többre nincs pénz, vagy ha lódítanom kell, amikor megkérdezik karácsony után az iskolában, hogy mi mindent hozott a Jézuska” — írta drámainak szánt stílusban a Facebook-bemutatkozójában.

Politikusként szüleit is az egekbe magasztalta. „A szüleim adták számomra az életre szóló mintát szolidaritásból és tisztességből. Édesanyám nappali hajléktalanmelegedőn önkénteskedett, és sose felejtem el, hogy ha a közértbe betérve meglátott egy hajléktalant, nem jöttünk ki anélkül, hogy ne hoztunk volna neki is egy zsemlét és némi párizsit. És hiába volt szűkös édesapám sekrestyési fizetése és édesanyám rokkantnyugdíja, a szüleim felelősségüknek érezték, hogy törődjenek a nálunk jobban rászoruló baráti családokkal is. Ezek az élményeim határozzák meg azt, hogy ki vagyok ma emberként és politikusként” — áradozott szüleiről a VI. kerület hivatalos honlapján elérhető polgármesteri köszöntőjében, ami az előzmények ismeretében kissé furcsán hat. Pláne, ha valaki részletesebben megnézi, kik azok, akik meghatározzák, hogy a momentumos polgármester ki is ma emberként és politikusként.

Most egyre inkább dühít Szent István országában érzékeny lelkemmel menórák körül sétálni, sérti a lelkemet

— zsidózott habzó szájjal évekkel korábban közösségi oldalán Soproni Tamás, a liberális politikus édesapja, aki rendszeresen kommentálta rossz magyarsággal, rasszista-antiszemita felhanggal a közéleti történéseket.

 

Ugye, milyen szép az összkép? És még közel sincs vége!

Dögölj meg!!!!!!!!!!!!!!

— üzente a zsidóságnak nem is olyan visszafogottan a Kuruc.info „Budapest utcáin már nem járhatnak biztonságban és szabadon a zsidók” című cikke kapcsán.

 

A tanulmányait az Élelmiszeripari Technikumon és a Pázmány bölcsészkarán folytató Soproni-apukából ebben az időben szabályszerűen ömlött a gyűlölet, oldala tele volt elképesztő tartalmakkal, leginkább a Kuruc.infós anyagokat osztotta meg.

De a zsidóságon kívül a cigány társadalom is a célkeresztjébe került.

Amikor a Jobbik-közeli portál arról írogatott, hogy „a fideszes diktatúrában csak imádni és pénzelni szabad a büdös cigányt”, azt idősebb Soproni Tamás nemes egyszerűséggel úgy kommentálta, hogy

„undorító banda, rohadt diktatúra, a szó, a gondolat, az értelem, és elsősorban a magyarság ellen”.

Hogy az undorító banda kifejezést a polgári kabinetre vagy a cigányokra értette, kérdéses — a liberális politikus édesapjától mindkettő bőven kitelik.  

 

  • Egyik bejegyzéséből nem meglepő módon kiderült, hogy hithű Jobbik-szimpatizáns.

 

Ebből logikusan következett, hogy elutasította a baloldali pártokkal való összefogást. Ezt a maga módján úgy fogalmazta meg a falán, hogy

senkiháziakkal nem tüntetek. MSZP, LMP, megválogatnám kivel legyek egy oldalon, mert esetleg hátba támadnak.

Mint ismert, 2012 első napjaiban az Operaháznál demonstráltak a baloldali pártok, akkor éppen az Alaptörvény ellen hergelve a közvéleményt.

 

Ha egy üzlet egyszer beindul: a rasszista-antiszemita apuka egy másik írásában megnevezte a hazai meleglobbi első számú letéteményesét.

Arra reflektálva, hogy 2012-ben a rendőrség nem engedélyezte „az aberráltak menetét”, azt írta,

LMP=lóballintó meleg párt már tiltakozik.

 

Azóta a bejegyzések többségét törölték, de szerencsére sikerült mentenünk ezeket.

Soproni édesanyja sem a finom hangvételű bejegyzéseivel fog világhírnevet szerezni magának, ő azonban egyértelműen az ideológiai paletta másik végén helyezkedik el, mint volt férje.

A szélsőbaloldali nő egyik bejegyzésében visszataszító módon Orbán Viktor felakasztásáról fantáziált. 

 

Visszatérve idősebb Sopronira: szellemi ámokfutása már önmagában véve is nagyon durva, úgy meg pláne, hogy fia ekkoriban már nagyban politizált a Bajnai-féle Együttben, és a baloldali pártok közös jelöltjeként indult az egyik terézvárosi körzetben a 2014-es önkormányzati választáson.

Arról nem is beszélve, hogy akadnak még itt bőven olyan családi titkok, amelyek fényében kifejezetten különösnek hatnak a politikus kinyilatkoztatásai.

fiatalság, bolondság...

Ahogy az fentebb már szóba került, Soproni személyiségét, politikai attitűdjét alapjaiban határozta meg családja és az onnan érkező impulzusok. Ebben hasonlóan fontos szerepe volt az egyetemen eltöltött éveknek, amikor a politikus kamaszból felnőtté vált. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk Soproni Tamásról mint emberről, megkerülhetetlen visszanyúlni a tanulmányaihoz.

Forrás: YouTube

A momentumos polgármester politikai karrierje nem titkoltan a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK) kezdődött, ahol már idejekorán kipróbálta magát az ügyeskedés világában. A Kontrának sikerült beszélnie több egykori hallgatótársával, illetve HÖK-ös ismerősével is, akik egyből arra terelték a szót, hogy Soproni már diákvezérként is meggyőződéses, „szociálisan érzékeny” balliberális volt.

Az egyik ELTE-s (az ELTE BTK-n anglisztikára járt a politikus — szerk.) ezt úgy magyarázta, hogy a kezdetektől fogva erősen liberális arcokkal vette körbe magát, és pillanatok alatt a „libsik egyik szószólója lett a suliban”. „Tomi mindig is durván nyomult, érezhető volt, hogy politikai pályára készül, nem éri be akármivel” — tette hozzá segítőnk, aki nem volt túl jó véleményéről a HÖK-ben könyöklő ifjú demokratáról.

Szerinte Soproni bárkin és bármin képes volt átgázolni annak érdekében, hogy „eggyel előbbre jusson”. Erre az állítólagos „megfigyelési mappák” ügyét hozta fel: elmondása szerint a HÖK-ön belül bevett eljárásmódnak számít, hogy az egymással szemben álló, jellemzően politikai alapon szerveződő csoportok árgus szemmel figyelik egymást, és ha a másik hibázik, azt rögtön dokumentálják.

Nem kell itt bonyolult dolgokra gondolni: ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy ilyen (egyébként illegális) gyűjtésbe, elegendő egy keményen átmulatott, hányással végződő este, egy párkapcsolati félrelépés vagy egy keményebb politikai kiszólás. „Tamás és csapata ebben nagy volt, besúgóknak sem lettek volna utolsók” kommentálta.

A baloldali polgármester hivatalba lépése óta látványosan teret nyert az LMBTQ-lobbi a kerületben. „Nem gondolom, hogy politikusként támogatnom kellene a heteró emberek jogait” — nyilatkozta a Momentum fővárosi frakcióvezetője a HírTV-nek, miután Budapest-szerte olyan plakátok bukkantak fel, amelyeken egy terhes szakállas transznemű férfival és párjával népszerűsítették az lmbtq-propagandát. Soproni egyúttal azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy büszkén képviseli az LMBTQ-közösség érdekeit, és mindent elkövet azért, hogy ugyanazok a jogok illessék meg a melegeket, mint heteró társaikat.

Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az általa vezetett Terézvárosban elsőként adtak az azonos nemű pároknak jegyescsomagot. Így innentől kezdve a homoszexuális pároknak is elérhető az ötvenezer forintos támogatás. „Bárcsak másba fektetne ennyi energiát, akkor nem itt tartanánk”  tette hozzá lehangoltan forrásunk.

Ebben nagyot tévedett: Soproni másba is komoly energiákat fektetett. Például abba, hogy már az egyetemi évei alatt komoly pénzeket rakjon zsebre.

Fiatalkori ügyeskedés

Amíg mások a tanulással voltak elfoglalva, a rendszeresen Kéthly Annával (a két világháború közötti szociáldemokrata politikus  szerk.) példálózó momentumosnak sorban érkeztek a havi több tízezres fizetések hallgatói érdekvédelem címszó alatt.

Nem volt benne semmi szégyenérzet: az elérhető adatok szerint összesen 1.548.000,- Forintot vett fel az egyetem büdzséjéből.

Nem is kell mondani, hogy egy átlagos egyetemista számára ez elérhetetlen összegnek számít. Arról nem is beszélve, hogy a valós összeg ennél jóval nagyobb lehetett, hiszen a fenti csak a hivatalos javadalmazás. A HÖK-ösök persze azzal próbálják meg kivédeni az esetleges támadásokat, hogy ez ugyanolyan fizetés, mint bármelyik munkahelyen, aki azonban valaha is egyetemista volt, az pontosan tudja, hogyan működik a rendszer. Soproni mindenesetre az alábbi felosztásban kapta meg a több mint másfél millió forintját:

  • vezetői kifizetés — 760 ezer forint;
  • kifizetés — 490 ezer forint;
  • rendezvényszervezés — 208 ezer forint.
 

Amúgy Soproni esete nem számít egyedinek a Momentumban: a párt alapító gárdájának jelentős része a HÖK-ből érkezett..

De mit is csinált a terézvárosi polgármester „hallgatói érdekvédőként”? Röviden ezt:

  • 2012-ben az Erasmus Student Network ELTE elnöke lett. Vezetése alatt a szervezet az európai program keretében az egyetemre érkezett külföldieknek szervezett kirándulásokat, játékos vetélkedőket, barbecue-partikat és mentortáborokat.

 

  • 2013-ban bekerült az ELTE EHÖK-be, ahol az azóta a Momentumból kilépő, és Puzsér Róbert kampányfőnökévé elő(vissza?)lépő Zaránd Péter, akkori EHÖK-elnök külügyi alelnöke lett. Ebben az időszakban Soproninak komoly befolyása volt az Erasmus-támogatások elosztásában. Az elteonline-on megjelent interjújában arról is beszélt, hogy mennyi az annyi. „Az előző évben 5 milliós keretből gazdálkodtunk, amely idén 5,5 millióra nőtt, a tervek szerint pedig jövőre 7 millióra emelkedik” ismertette 2014-ben, hogy 28 évesen mennyi pénzről dönthetett.
  • 2014. április 9-én részt vett a „Milyen Európát szeretnénk?” elnevezésű panelbeszélgetésen, ahol asztaltársaival az Európai Unióhoz való viszonyáról beszéltek a fiataloknak, és a közelgő EP-választás esélyeit latolgatták. Sokat elmond a rendezvényről, hogy beszélgetőpartnere volt Anek Rebeka, a Soros által támogatott, Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány egyik munkatársa is. Az ezt követő pódiumbeszélgetésen részt vett dr. Arató Krisztina, Kende Tamás nemzetközi jogász és Bodnár Eszter alkotmányjogász is.
  • 2014-ben Zaránd Péter, régi-új elnök leváltotta, ezzel pedig befejeződött a HÖK-ös karrierje.

 

A terézvárosi EgyüttPMMSZPDK választási szövetség ugyanis őt indította a hetes számú körzetben, a nagy áttörés azonban nem jött össze neki.  A szavazatok mindössze 32 százalékát szerezte meg, így a közgyűlésbe a 47 százalékot szerző Lindmayer Viktor (Fidesz) került.

Bár elsőre jó ötletnek tűnt, hogy a régi baloldal támogatásával próbált képviselői mandátumot és rendszeres fizetést kiharcolni magának, később, amikor ez kellemetlenné vált, megpróbálta megmagyarázni döntését. „Nem voltam párttag, az Együtt támogatásával indultam el a helyi önkormányzati választáson a VI. kerületben. A végtelenül tisztességes, sajnos később elhunyt akkori polgármesterjelölt, Kiss Róbert kért fel” — próbálta magát kivágni a slamasztikából a 24-nek adott 2017-es interjújában, úgy, hogy egy pillanatig sem tért ki Gyurcsányék és a szocialisták támogatására.

Három évvel később odaszúrva a mellette kardoskodó pártnak, külön kiemelte, hogy „nagyon tisztelem az Együttet, az akkori politikájukat végképp, de biztos vagyok benne, hogy most nem az összefogás az Orbán-rendszer leváltásához vezető út”.

Ehhez képest az önkormányzati választási kampányban még jól kivehetően az Együtt-PM-es szalag lógott a nyakában. Így változnak az elvek, és a lojalitás — legalábbis a Momentum politikusainál biztosan.

Soproni a 2014-es kampányban.
Soproni a 2014-es kampányban.

Kiss Róbert a baloldali pártok polgármester-jelöltjeként szállt ringbe a választáson. Ahogy Soproni, Kiss is alulmaradt kihívójával, a fideszes Hassay Zsófiával szemben.

Akkora volt a lelkesedés, hogy Kiss terézvárosi csapata egy fénykép erejére összeállt — Kocsis-Cake Olivio, jelenlegi párbeszédes képviselő közreműködésével.

Akárhogyan is törtetett, 28 évesen még nem jött össze neki a politikai karrier. Ami késik, az nem múlik — tartja a mondás, amit Soproni maradéktalanul be is tartott. Három évvel később ugyanis teljesen új köntösben, teljesen új párt környékén bukkant fel.

Politikus-vállalkozó

„Van egy kis fordítócégem, jó magam elsősorban fordítással foglalkozom. Amúgy anglisztikát végeztem a Károlin és az ELTÉ-n. Most még emberi jogokat, nemzetközi kapcsolatokat hallgatok az ELTE TÁTK-n” — furcsa módon vállalkozóként mutatkozott be a nemrég még az Együtt környékén mozgolódó politikus a Momentum 2017. januári premier rendezvényén az A38-hajón. A semmiből kinőtt, a NOlimpia-kampánnyal nyomuló szervezet vezető arcai (úgymint Hajnal Miklós, Donáth Anna, Mécs János, Fekete-Győr András és Soproni Tamás) itt szerepeltek először nyilvánosan.

Forrás: Népszava
Forrás: Népszava

Való igaz, hogy Soproninak ekkoriban volt egy kisebb fordítócége, de korábbi politikai szerepvállalása miatt mégiscsak furcsán hatott, hogy vállalkozónak nevezte magát: mintha titkolni akarta volna múltját. A KICUNE Fordító és Szolgáltató Bt.-t sokáig sógorával, Borbély Tamással közösen tulajdonolta, egész pontosan 2013 és 2019 novembere között volt cégvezető és beltag.

Tavaly 9 milliós árbevételt produkált a cég
Tavaly 9 milliós árbevételt produkált a cég

Tavaly 9,7 millió forintos árbevételt produkált a vállalkozás, amiből az adózás után 5,7 millió forint lett a tiszta haszon.

A cég székhelye egyébként mai napig Soproni VI. kerületi lakcímére van bejegyezve, a helyszín nem mellesleg Borbély és Soproni Emőke lakhelyeként is fut (kivonulása után egyébként nevére került Soproni tulajdonrésze).

Feltűnő, hogy fordítóirodához képest meglehetősen érdekes tevékenységeket is folytatnak: papíron épületépítési projektek szervezése, ruhakereskedés és ingatlanok adásvétele is profiljukhoz tartozik.

Borbély Tamás feleségül vette a momentumos politikus lánytestvérét, és két gyermekük született. Minden bizonnyal Brightonban ismerkedtek meg, hiszen mindketten az University of Sussexben tanultak. Borbély egyik bejegyzéséből arra lehet következtetni, hogy 2000-ben tartották az esküvőjüket.

Visszatérve Soproni Tamásra: a kezdeti időszakban a párt első alelnökeként dolgozott, illetve ő felelt a mozgalom aktivistáinak koordinációjáért is, többek közt a NOlimpia-kampány idején is. Emellett eleinte ő vitte a kommunikációs feladatokat is, aminek köszönhetően a Momentum egyik legismertebb politikusa lett.

Soproninak magasan ekkor voltak a legerősebbek a párton belüli pozíciói, ami leginkább annak köszönhető, hogy ekkor még valamennyire bírta Fekete-Győr András pártelnök bizalmát.  

A szervezet beszélő fejeként elsősorban konfrontatív stílusával vétette észre magát a nyilvánosságban: többek között alpári módon szakította félbe Hollik István Nolimpia-kampánnyal kapcsolatos sajtótájékoztatóját, majd

az Echo TV-ben kiafaszomozott ország-világ szeme láttára.

Később kikopott a televízióstúdiókból, egyre kevesebbet lehetett vele találkozni, ami nemcsak kudarcos médiaszerepléseinek volt köszönhető, hanem annak is, hogy időközben megromlott a viszonya Fekete-Győrrel. Ugyanis a kispolgári családból származó politikus ambíciói mindig is jóval nagyobbak voltak, mint amennyire tehetséges volt. 

Bunyó a pártelnökkel

„Miután Soproni Tominak hónapok óta az az egyetlen és legfőbb politikai célja, hogy legyőzze Andrist majd átvegye a helyét, muszáj megszólalnom” — ezt írta Papp Gergő, a párt volt kommunikációs igazgatója a tagságának címzett, de kiszivárgott levelében, amely a párt legnagyobb válságáról tanúskodott.

A sajtóban ekkor már egy ideje arról cikkeztek, hogy komoly feszültség alakult ki a két politikus között. Három hónappal a 2018-as választás előtt az Origo írta meg, hogy Soproni puccsal akarja átvenni a hatalmat, amire az érintettek egy közös videóban reagáltak. Hiába a viccesnek szánt fojtogatós poszt, Papp belső fórumra szánt írásából kiderült, tűpontos volt a portál értesülése.

2017 decemberének, illetve 2018 januárjának környékén a Momentum történetének legnagyobb válságát élte át, a belső viták elérték a párt legfelsőbb köreit is. A nézeteltérés azért alakult ki, mert az elnökkel együtt összesen öttagú elnökség rendre Soproni mellé állt Fekete-Győr ellenében. „Andris valójában nem tud elnökként viselkedni, mert négy elnökségi tag Tomi miatt folyamatosan leszavazza” — fogalmazott Papp. A pártból ekkortájt távozó politikus úgy látta, hogy a belső feszültségek hatalmasra nőttek, és ebből kifolyólag az elnökség „a saját kis hatalmának és paranoiájának rabja lett”.

Bár a felek sokáig titkolták, de a vita kellős közepén, 2017. december 29-én Soproni írt egy belső levelet arról, hogy tíz nappal korábban lemondott alelnöki tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy

közte és Fekete-Győr András között súlyos és kibékíthetetlen értékrendbeli különbségek vannak.

Soproni kiemelte, hogy ez az állapot ellehetetleníti az elnök-alelnök viszonyt. Miután Fekete-Győr megszabadult riválisától, többé egyáltalán nem engedte vissza a tűz közelébe. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a terézvárosi polgármesteri székkel (feltehetően csak átmenetileg) kiengesztelt politikus az elmúlt két tisztújításon nem mérettette meg magát, sőt, a vele egyidőben hírbe hozott Orosz Anna, újbudai alpolgármester is két évig kiszorult a vezetésből.

Forrás: ujbuda.hu

A „kibékíthetetlen értékrendbeli különbségek” ennek ellenére időről időre fellángolnak: legutóbb tavaly márciusban Soproni egy alpári stílusú kommenttel támadta a párt belső akadémiájának szervezőit és egyúttal a pártvezetést. „Gratulálok Gergőnek, hogy ilyen szépen visszaszivárgott a Momentumba. Azaz faszt szivárgott, tárt ajtókon sétálhatott vissza” — akadt ki azon, hogy régi ellenfele, Papp Gergő visszatért a pártba. A Kontra momentumos segítője szerint a Fekete-Győr—Soproni ellentét továbbra is megvan, és szerinte nem szabad leírni a terézvárosi polgármestert, mert „nagyon hajtja a bosszúvágy.”

Fékezhetetlen hatalomvágy, szárnyaló ambíciók, sosem lankadó lelkesedés — a kérdés már csak az, hogy az extra motiváltságot és a törtetést hogyan sikerül összeegyeztetni az elvekkel.    

Az elvek embere! Ja, nem

„Azt hiszem, épp arra, ami a legjobban megfelel az érdekeinknek. Úgy vettem észre, hogy elég gyorsan tudunk irányt váltani” — szólt hozzá 2012-ben Soproni egy olyan bejegyzéshez, ami azt kérdést feszegette, hogy hova érdemes állni. A megosztott mémen egyébként az olvasható, hogy „kibaszottul utálom a konzervatívokat, náluk jobban csak a kibaszott szocialistákat meg a buzeráns liberálisokat gyűlölöm”.

 

Bár az elszólást egyetemi évei alatt produkálta, az gyakorlatilag gyönyörűen, abszolút pontossággal meghatározza Soproni politikájának lényegét.  Ha indokolt, akkor pillanatok alatt megváltoztatom az állaspontomat — szól Soproni lélek és szellem nélküli ars poeticája.

Ahogy Ceglédi Zoltán szokta mondani, lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék. Megpróbálták 2014-ben, nem jött össze, most másra van szükség.

— három éve (2017 augusztusában) még így nyilatkozott a baloldali összefogásról a hat éve még a Gyurcsány-párt és a szocialisták támogatását élvező momentumos politikus. Szép kis kanyarok, az biztos. Pár mondattal később pedig egyenesen a Momentum szavazóinak elárulásaként értékelte a régi baloldallal való együttműködést.

„A választóink nem azért fognak ránk szavazni, mert azt akarják, hogy összefogjunk másokkal, mi pedig nem fogjuk elárulni a Momentum szimpatizánsait.”

Nem volt vége a sornak, ekkor még bukásnak titulálta az összefogást.

De ha valódi reményt akarunk a rendszerváltásra, nem szabad összefognunk, mert garantált a bukás.

Hiába a kemény szavak, pár hónappal később (!), 2018 januárjában már arról írt az Origó, hogy Fekete-Győr Andrással ellentétben Soproni kevésbé elutasító a Jobbikkal és az LMP-vel történő együttműködéssel kapcsolatban.

A bulinegyed kapcsán is megfigyelhető volt a Soproni-féle kommunikációs cikcakk. „A bulinegyed elfogadhatóbb körülmények közti tovább üzemelése az egész ország érdeke. A bulinegyed mostanra Magyarország egyik fő turistacsalogatója lett, a turizmusból pedig mindenki profitál a szállásadóktól kezdve, a közlekedési társaságokon át a kisboltokig” — írta ki karakán módon a közösségi oldalára, amit megfejelt azzal, hogy nem szavazatra buzdított a helyi népszavazáson, valamint a kampány részeként aláírásgyűjtésbe kezdett „a bulinegyed megvédéséért”.

A korábban a fiatalok szimpátiájára játszó politikus a baloldal közös terézvárosi polgármesterjelöltjeként 180 fokos fordulatot véve rendpárti szlogenekkel kezdett el kampányolni. „A bulinegyed Terézvárosra eső részeiben a brit turistákat pedig a brit rendőrség felügyelete alá is rendelnénk, a horvát-magyar tengerparti együttműködés mintájára” — fogalmazott, élesen szembe menve a korábbi kijelentéseivel.

A következetes politika mellett az ígéretek betartásával is komoly gondjai lehetnek majd a későbbiek során Soproninak.

Ígéret, ígéret és ígéret

Miután Fekete-Győr kiszorította a pártelitből, kellett valami csontot dobni a túlmotivált pártbeli ellenfelének. Soproni születése óta Terézvárosban él, sőt, itt kezdte el bontogatni szárnyait 2014-ben, így adta magát, hogy az önkormányzati választáson is itt kapjon lehetőséget. A pártelnöknek végül sikerült keresztülvernie szövetségesein, hogy a VI. kerület a Momentumé legyen, így Soproni polgármester-jelöltként bizonyíthatta be rátermettségét.

Csak látszat a jó viszony Soproni és Fegyőr között.
Csak látszat a jó viszony Soproni és Fegyőr között. Forrás: Facebook

A baloldali megállapodás értelmében a Momentum mellett a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is besorolt mögé, továbbá a Jobbik is segítette külső támogatóként.

Kampányában a negatív elemek voltak a meghatározóak, így többek között keményen támadta Hassay Zsófia fideszes polgármestert ingatlanai, a kevés zöldfelület és a betondzsungel miatt. Ahhoz, hogy legyen valami esélye kormánypárti ellenfelével szemben, valóságos ígéretcunamit zúdított a helyiekre, amelyeknek a jelentős része valószínűleg soha nem fog megvalósulni.

Nehezítette Soproni helyzetét, hogy jelölti csapatának több tagjáról is kellemetlen információk láttak napvilágot. Kiderült, hogy

  • Kecskés Balázs kétes módon jutott budai ingatlanokhoz (négy is van a nevén),
  • Hatvani Csabát hivatali visszaélés miatt ítélte el a bíróság,
  • Gaár István pedig III/III-as ügynök volt a rendszerváltás előtt.

Mindez azonban nem volt hatással a választás kimenetelére: Soproni magabiztosan utasította maga mögé a 2010 óta a városrészt irányító Hassay Zsófiát.

Bár korábban — Karácsonyhoz hasonlóan — maga is az új politikai kultúra meghonosításának fontosságát hangsúlyozta, azonnal nekilátott a politikai alapú tisztogatásnak az önkormányzati cégek vezetésénél.

Országos botrány lett abból, hogy a bukott baloldal egyik szimbolikus arcát importálta az egyik legfontosabb kerületi cég élére. Ugyanis teljesen váratlanul Bodnár Zoltánt, a Magyar Liberális Párt volt főpolgármester-jelöltjét, ügyvivőjét tette meg a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. elnökének, vezérigazgatójának.

Szintén politika alapon került pozícióba Töröki Milán, a VI. kerületi Jobbik elnöke: az új polgármester kampányát teljes erőbedobással segítő politikus lett a Terézváros Közrendjéért és Közbiztonságáért Közalapítvány (TEKA) kuratóriumi elnöke.