- Horváth Csaba úgy került Zuglóba, mint Pilatus a Credo-ba, hiszen semmi kötődése nincs a kerülethez, korábban a II. kerületben volt polgármester egy cikluson át, Demszky Gábor mellett pedig főpolgármester-helyettesként tevékenykedett 2009-ig.
- II. kerületi polgármesterként felmerült a neve a Kulcsár-botrány kapcsán, de meghallgatták a 4-es metró korrupciós ügye kapcsán is.
- Luxuséletvitelével kitűnik a politikusok közül, hiszen egy II. kerületi villában éli mindennapjait, de megtakarítása is van bőven. Családi cégei is a közelmúltig nagyon jól fialtak.
- Nevetséges politikai akciói közé tartozott, amikor 2010-ben azzal kampányolt, hogy a csődközelben lévő fővárosi tömegközlekedést pár év alatt ingyenessé teszi a budapestiek számára. Emlékezetes volt az is, hogy 2015 júniusában a bevándorlást a Fidesz által generált álproblémának nevezte.
- Zuglói polgármesterként egyből a teljhatalom megszerzésére törekedett, de a korábbi gigabotrány ellenére nem tudott szakítani a Kupper Andráshoz köthető parkolócéggel sem. Sőt, újabb megbízásokkal jutalmazta a pénzembert.
Horváth Csaba MSZP-s politikus 1969-ben született Budapesten. A Janus Pannonius Tudományegyetemen bölcsészkarán szerzett egyetemi diplomát. Politikai pályára 1999-ben lépett, amikor belépett az akkor még nagyon erős MSZP-be.
kapcsolódó cikkek
Az első általa betöltött közhivatal az volt, mikor 2002-ben az MSZP polgármestere lett a II. kerületben.
A botrányok már ebben az időben sem kerülték el, hiszen felmerült a gyanú, hogy a polgármesteri hatáskörét túllépve döntött a II. kerület egyik zűrös pénzügyi befektetéséről.
Óriási botrányt váltott ki, hogy a II. kerületi polgármesterként szoros együttműködésben volt Kulcsár Attilával és a K&H botrányban érintett Britton Zrt.-vel, ráadásul – a korabeli hírek szerint – önhatalmúlag döntött a kerület 700 milliós befektetésének a K&H-nál történő elhelyezéséről.
A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, és annak is komolyan felmerült a gyanúja, hogy a brókerbotrányba belebukott Kulcsár és cégcsoportja finanszírozhatta volna Horváth győztes kampányát 2002-ben.
Karrierje azonban egyáltalán nem torpant meg a botrány hatására sem, és bár 2006-ban alulmaradt Láng Zsolt fideszes jelölttel szemben, már 2004-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja lett, amely testületben egészen 2019-ig benne volt különböző pozíciókban.
2006-tól 2009-ig Demszky Gábor helyettese volt, és az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy tartozott felügyelete alá. Hagyó Miklóssal egyidejűleg volt főpolgármester-helyettes, így a Hagyó–Demszky-páros botrányainak szele Horváth Csabát is érintette, hiszen többek közt a 4-es metró gigakorrupcióját vizsgáló parlamenti bizottság másokkal együtt őt is meghallgatásra idézte be.
Ebben az időben Kocsis Máté, a Fidesz akkori kommunikációs igazgatója is pedzegette, hogy vajon Horváth kaphatott-e a zűrös milliókból – hiszen luxuséletmódja különösen gyanússá tette. Kocsis akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a 4-es metró körüli botrányra tekintettel „jó lenne, ha tisztázná” az életvitelét.
No de visszatérve a kormányváltás előtti időkre, Horváth 2009 szeptemberében megkapta az akkor már csődközelben lévő BKV felügyeletét is, és három hónapos türelmi időt kért a BKV rendbetételére és a 30 milliárdos kormánytámogatásnak Bajnaitól való megszerzésére.
Egy hónappal később azonban megbukott a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció, és Horváthot Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök Budapest kormánybiztosának nevezte ki.
Horváth a fővárosi karrierje mellett 2002-ben országgyűlési képviselő is lett az MSZP színeiben. A parlamentben a Gazdasági Bizottságnak lett tagja, valamint az Infrastruktúra-fejlesztési és Lakásügyi Albizottság elnöke volt.
Hosszú ideig tagja volt a fővárosi önkormányzatnak, és többször is megpályázta a főpolgármesterségi pozíciót.
- Horváth Csabát először 2010-ben indította az MSZP Tarlós István ellen, aminek csúfos lebőgés lett a vége, hiszen Horváth mindössze 29 százalékot ért el Tarlós 53 százalékával szemben.
A 2010-es kampány talán legnevetségesebb ígérete is az ő nevéhez kötődik, hiszen azt ígérte hogy megválasztása esetén ingyenessé teszi a fővárosi tömegközlekedést, miközben egyébként csődközelben volt a BKV.
2014-ben végül nem ő indult, mivel Bokros Lajos lett az egyesült ellenzék befutója. 2019-ben újból nekifutott a főpolgármester-jelöltségnek, azonban még a startvonalig sem sikerült eljutnia.
Horváth ugyan elég nagy mellénnyel vágott neki az ellenzéki előválasztásnak, hiszen többek közt Puzsérnak is meg akarta mondani, hogy ne induljon a második fordulóban. Végül mégis csúnyán felsült, mivel alig ért el 19 százalékot, míg Karácsony 81 százalékot kapott.
Miután kiderült, hogy Karácsony lesz a közös ellenzéki jelölt, Horváth Csaba vigasztalásként megkapta Zuglót.
Ez azért is volt meglepő, mivel Horváthnak semmilyen helyi kötődése nem volt, korábban a II. kerületben politizált, és háza is ott is van.
Ennek ellenére sikerült meggyőznie a zuglóiakat, hogy ő lesz a jó választás a fideszes Rozgonyi Zoltánnal szemben és 2019. októberében polgármesternek választották.
Horváth Csaba céges érdekeltségei és luxusélete
Horváth valamennyi önéletrajzában azzal büszkélkedik, hogy ő alapította a V.I.P. Communications Kommunikációs, Reklám- és Ingatlanforgalmazó Kft.-t.
De még 2004-ben megvált tulajdonrészétől a családi cégben, amelyben édesapja, Horváth József, testvére, Horváth Tamás és édesanyja, Horváth Éva is megfordult.
Jelenleg utóbbi kettő viszi a vállalkozást, a pénzügyi adatok szerint kevés sikerrel, igaz 2012–2013-ban még több mint 200 millió forintos árbevételük volt.
Horváth másik cége, az R-FOLG Kereskedelmi Zrt. volt, amelyben 1995 és 2003 között vezető tisztségviselőként tevékenykedett. Az R-FOLG-ban egyedüli tulajdonos Horváth másik vállalkozása, a V.I.P Communications. A cégadatbázis szerint ez a cég sem muzsikál túl jól, hiszen a tavalyi év során mindössze 247 ezer forint árbevételük volt.
Bár Horváth papíron nem rendelkezik már céges érdekeltséggel, mégis elgondolkodtató az ATV Magánszféra című műsorában elhangzott azon megjegyzése, miszerint pusztán a politikusi fizetése nem lenne elég az életszínvonalának fenntartásához, így a családi büdzsét a felesége keresete és az ő üzleti vállalkozásaiból befolyó pénzei hozzák egyenesbe.
Csakhogy Horváth Csabának 2003 óta nincs céges érdekeltsége, így kérdés, hogy milyen üzleti vállalkozásokra célzott. Kétségtelen tény, hogy édesanyjának, Horváth Évának viszont több, jelenleg is élő üzleti érdekeltsége van,
Így például az épületkarbantartással foglalkozó Baldera Nova Kft., amely egész jónak mondható, hiszen mintegy 50 milliós árbevételt produkált 2019-ben, de a tavalyi évig tulajdonos volt a Grafit Pencil Nyomda Kft.-nek is, amelynek 2019-ben 752 millió forint volt az árbevétele.
Horváth Csaba korábban is luxuséletmódjával hívta fel a figyelmet magára, hiszen 1999 óta tulajdonosa egy II. kerületi villának.
Vagyonnyilatkozatából azonban az is kiderül, hogy „más szerződés alapján fennálló”, 149.500.000 millió forintos pénzkövetelése van. Ez az összeg azért elég komoly biztonságot adhat a napi politizálás során.
Emellett pedig készpénzben is van 1.500.000 forintja és bankban lekötött megtakarítása 4,6 millió forint értékben.
Migráció, CEU, olimpia.
- Emlékezetes az is, hogy Horváth Csaba kiállt a CEU mellett, mert szerinte a Soros-egyetem az az intézmény, amely nem elviszi a hallgatókat Budapestről, hanem idehozza őket, sőt, megmutatja nekik, hogy Budapest mennyire fantasztikus város. Úgy látja, hogy az oktatási intézmény hallgatói a világ legjobb oktatóitól szerzik a tudásukat.
- Pálfordulásaira tökéletes példa, hogy 2015 júniusában még azt mondta, hogy „a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált, az igazi gondot ugyanis a magyarok kivándorlása jelenti”.
- Ehhez képest 2015 szeptemberében már „súlyos menekültproblémáról” beszélt.
- De hasonló Janus-arcú módon járt el a budapesti olimpia kapcsán is: korábban támogatta, majd ahogy az olimpiával kapcsolatos hangulat változott, kihátrált a projekt mögül.
Polgármesterré választását is számtalan botrány követte
Alig választották meg Horváth Csabát polgármesternek, máris egy óriási botrányt okozott azzal, hogy kiderült, hogy egyrészt úgy módosítaná a képviselő-testület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhasson a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.
De e mellé a tervezet szerint úgy megemelte volna azt az értékhatárt, amely alatt kizárólag bizottsági hatáskörben dönthetett volna a helyi vagyontárgyak – ingó és ingatlan – sorsáról, ami még az ellenzéki 444-nél is kiverte a biztosítékot.
Kiderült ugyanis, hogy ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%). ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelnék azt az értékhatárt, amely felett a képviselő-testület dönthet ilyen ügyekben. Horváth aztán visszatáncolt mivel még az Amerikai Népszava is kritizálta.
De a korábbi parkolási gigabotrányt követően Horváth is tovább hizlalta a helyi parkolási maffiát azzal, hogy 76 darab új parkolóóráról, azok telepítéséről és karbantartásáról szóló szerződést akart aláírni a C-Ware nevű, Kupper Andráshoz korábban elítélt üzletemberhez köthető céggel.
Bár a közvélemény felháborodása miatt ideiglenesen jegelték a projektet, azonban tavaly tavasszal újra kiírták a pályázatot, és Horváth Csaba a veszélyhelyzeti jogkörével élve júniusban végül mégis a C-Ware-el kötötte meg a szerződést a parkolóórák beszerzésére.
Sőt arra hivatkozva, hogy „a szerződés műszaki-technikai sajátosságok és kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel, az ajánlattételre felhívott C-WARE Kft-vel köthető meg”, a korábbi gigabotrány ellenére, csak a C-Ware nyerhette meg a megbízást tárgyalásos eljárás keretében.
Várnai László, a CivilZugló Egyesület képviselője a Fővárosi Kormányhivatalhoz és a bírósághoz fordult az ügyben.
Hamarosan folytatjuk sorozatunkat az ellenzéki polgármesterek bemutatásával!