Elöljáróban el kell mondani, hogy a film nagyon amerikai. Persze ez érthető, mivel ezt a minimozit főként az amerikai közönségnek szánták:
kicsit szájbarágós, kicsit érzelmes, de egy színtisztán magyar történetről van szó, amely szóról szóra igaz.
A magyarok harcáról szól, de nem a magyaroknak, hanem a nyugati közvéleménynek. Ennyit a stílusról.
A film elején Magyarország bemutatkozik: az ország történelmének legfontosabb epizódjai pörögnek a filmkockákon. Az amerikai nézők így el tudják helyezni hazánkat a világban, földrajzi és politikai orientáció tekintetében egyaránt.
Megtudhatják, hogy egy megrögzött antikommunista, a magyarságára és keresztény hátterére büszke nemzet vagyunk, és sok megpróbáltatás után azért a jogunkért küzdünk, hogy békében boldogulhassunk a saját földünkön.
A filmben megjelenik a Mátyás-templom. Az épület oldalába fúródott lövedékeket is bemutatják, amelyek arra emlékeztetik a magyarokat, hogy a szabadság sosincs ingyen.
Ez az üzenet az amerikaiak lelkében biztosan jól rezonál, így válik érthetővé a magyar sztori.
Tucker filmjében részletek láthatók a magyar miniszterelnök nyári interjújából is, amely a maga idejében szintén nagy hullámokat keltett itthon és Amerikában egyaránt. Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter emlékezetes Amanpour-interjújából is felhasználtak részleteket.
Tucker valószínűleg kéjes örömmel szerkeszthette bele a videóba a liberális oldal sztárjának tartott riporternő szakmai megsemmisülését.
Az amerikai televíziós Magyarországot példaként állítja a világ országai elé.
Egy kis közép-európai ország, nem a leggazdagabb Európában, mégis sikerült néhány hét alatt felhúzniuk a déli határszakaszon egy olyan kerítést, amely hatékony védelmet jelent az illegális határsértőkkel szemben.
Nem csúcstechnológiáról van szó, mégis bevált.
A filmben részletesen bemutatják, hogy hogyan működik a gyakorlatban a déli határ védelme. A film forgatása közben éppen elfogtak két határsértőt, akik szírnek mondták magukat. Ezt azonban lehetetlen helyben ellenőrizni, mivel tömegével érkeznek más arab országokból migránsok, akik a „civil” szervezetek tanácsa nyomán szírnek vallják magukat. Bizonyos esetekben pedig 18 év alattinak.
Ez a film talán egyik legfontosabb része. A nyugati közvélemény a saját szemével láthatta, hogy mi történik Magyarországon, mi a sorsa azoknak, akiket elfognak a magyar határőrök.
Nem, nem vezetik őket Orbán Viktor trónja elé, és nem botozzák meg őket, ahogy azt a „független” civilek sugallják, hanem egyszerűen visszakísérik őket a határ szerb oldalára.
Ezzel talán sokakhoz eljut a valóság is. Nincs vérfürdő a magyar–szerb határon, bár a Soros-féle szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy előidézzenek valami konfliktust.
A film ezen részének a kimondott tanulsága: amennyiben Magyarország képes megvédeni a határait, akkor a nagyobb, gazdagabb országoknak is képesnek kell lenniük erre.
Ez csak a politikai akaraton múlik, minden más mellébeszélés.
Az alkotók érzékletesen bemutatják, hogy Soros György amerikai–magyar milliárdos hálózatán, azaz a civilnek mondott, valójában minden ízükben politikai szervezeteken keresztül hogyan képes befolyásolni a politikai döntéshozatali folyamatokat.
Soros pénzen működő szervezetek miként szerveznek politikai akciókat, ellehetetlenítve egyes országok demokratikusan megválasztott kormányait.
A filmben Novák Katalin is megjelenik, mesél a kormány családpolitikai programjáról. Elmondja, hogy a dolgozó, családos emberek támogatása áll a kormány cselekvésének a homlokterében, ez a magyar fiatalokat segíti, és a gyermekvállalást ösztönzi.
Ez a politika szokatlan lesz az amerikai füleknek, mivel ez a fajta támogatási rendszer teljesen ismeretlen Amerikában.
A szocialista meggyőződésű politikai pártok valamiért ott is csak a segélyezést ismerik el legitim támogatási formának.
A film egy izgalmas és hatékony alkotás, amely jó eséllyel körbejárja az amerikai internetet. Tucker pedig a legismertebb és leghitelesebb amerikai tévésként sok támogatót szerez a magyar ügynek.
