Hihetetlen erők fogtak össze a magyarok és Magyarország ellen. A hálózat – az a nemlétező, amelynek a Soros-szervezetek nem kiemelten aktív és fontos egységei – minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy a magyar választókra érzelmi, intellektuális és legfőképpen politikai-gazdasági nyomást gyakoroljon.
Több tekintélyessé maszkírozott európai politikus kampányolt harsányan a Fidesz ellen, ennek részeként elérték, hogy a magyar embereknek járó uniós forrásokat (törvénytelenül) visszatartsák, ezzel pedig egzisztenciálisan is megfenyegették Magyarország polgárait.
Egyértelműen és leplezetlenül az ellenzéket segítette minden „rendszerpárt” az EP-ben, hetekig azt szajkózhatták, hogy amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, addig a törvény szerint nekünk járó pénzösszegekhez nem juthat hozzá az ország.
Ez persze hazugság volt, a kampányban azonban jól forgatható fegyverként vetették be az emberek meggyőzésére. Az ellenzéki sajtó is megkapott minden segítséget arra, hogy komolyan vehető alternatívaként mutassák be a magyarországi baloldal képviselőit.
Valójában végig az ellenzéknek leejtett a pálya! Őket erősítette
- a jelenleg regnáló amerikai kormány,
- az EU vezetése,
- a famous actor,
- a Facebook,
- a háborús hisztéria,
- a globális infláció,
- az elszálló energiaárak
- és még egy tucat tényező, amelyek mind abba az irányba mutattak, hogy a magyar nemzet vagy engedelmesen megszavazza a nyugati elit Magyarországra delegált helytartóit, vagy kénköves pusztulás lesz a sorsa.
A magyarok azonban úgy döntöttek, hogy nem engednek a fenyegetésnek, a két élesen szemben álló politikai oldal kínálata közül a magyar terméket választották.
Győzött a márkahűség: a keresztény-hazafias kínálat eddig nem okozott csalódást, ezért újrázhat az Orbán-kormány.
A víziók versenyében a keresztény Magyarország győzött, a többség egyetért abban, hogy számunkra nincs más út, csak az, amelyen egykor Szent Istvánnal elindultunk. Ebben még jó érzésű, vallásilag közömbös testvéreinkkel is egyetértünk.
Az ellenzék éppen a gyászmunkát végzi. A bukás után Márki-Zay Péterre tolnak minden felelősséget, mintha a kétbalkezes porszívóügynök lenne az egyedül okolható. Ez persze megint csak egy gigantikus hazugság az ellenzék részéről.
Nem kérdés, hogy Dobrev Klárával, Jakab Péterrel vagy Fekete-Győr Andrással éppen így jártak volna. Vagy még rosszabbul.
Persze el lehet ütni az egészet egy viccel, hogy
Márki-Zay Péter olyan sikeresen szólította meg a billegő, bizonytalan szavazókat, hogy azok egy emberként adták a Fideszre a szavazatukat.
Valójában azonban nem a miniszterelnök-jelölt személyén múlt a kudarcuk, még csak nem is Márki-Zay kínos kommunikációján. Gyakorlatilag minden Orbán-gyűlölőt megmozgattak, minden erőforrásukat felhasználták.
A kudarc oka az, hogy az ellenzék elhitte, hogy program nélkül is lehet választást nyerni, hogy az embereket megszólító üzentek nélkül is legyőzhető a 12 éve sikeresen kormányzó Fidesz.
Elhitték a saját hazugságukat azt illetően, hogy a fiatalok az ellenzéket támogatják, az idősek a Fideszt. Elhitték, hogy az értelmiség elpártolt, és csak a trágyával etetett gombák szavaznak a jobboldalra.
Pedig ezek a méretes hazugságok csak az információs háború eszközei voltak, semmilyen módon nincsenek kapcsolatban a valósággal. Aki nem véleménybuborékban éli az életét, az tudja, hogy nagyjából minden korcsoportban magas a Fidesz támogatottsága.
Legkésőbb akkor válik valaki Fidesz-szimpatizánssá, amikor megnősül, és munkába áll. Előtte még talán szabad a pálya az ellenzéki pártok számára.
Tény, hogy a Fidesz az egyetlen kormányzóképes erő Magyarországon, és ezt ismerte fel a választók többsége. A tegnapi győzelemmel az egész ország nyert, az ellenzéki szavazók éppúgy, mint a hazafias érzelmű többség.
Válságos idők jönnek ugyanis, az ukrán-orosz háború nyomán krízisbe kerül egész Európa. A fenyegető vihar karnyújtásnyi távolságra van, a figyelmes elemzők már érzik a hideg szelet, a tűhegyes apró esőcseppeket. Istennek legyen hála, amiért egy tapasztalt kapitány áll a fedélzeten!
