- A 2020 szeptemberében nyilvánosságra került, úgynevezett FinCEN-akták alapján a Deutsche Bank terroristák, nemzetközi körözés alatt álló bűnözők, így például kábítószer-kereskedők, orosz, ukrán, kazah és iráni korrupt oligarchák pénzét moshatta tisztára.
- Irán és Oroszország tekintetében felvetődött annak gyanúja is, hogy a Deutsche Bankon keresztül játszhatták ki az ellenük érvényben lévő amerikai és európai uniós gazdasági szankciókat.
- A FinCEN-üggyel kapcsolatosan a bank egyetlen vezetőjével szemben sem indult eljárás, pénzbüntetést is csak összesen három alkalommal szabtak ki rájuk az amerikai és a brit hatóságok, a németek pedig egyáltalán nem szankcionálták a pénzintézetet.
Az 1870-es alapítású Deutsche Bank AG Németország legnagyobb magánbankja, a központja Frankfurt am Mainban (Hessen tartomány) található. A Deutsche Bank jelen van a világ nagy pénzügyi központjaiban, továbbá összesen 58 országban van irodája, köztük Magyarországon is.
A pénzintézet a mutatói tekintetében lejtmenetben van. A Deutsche Bank ma már nem az, ami volt az elmúlt évtizedekben. A 2008-as pénzügyi világválság óta egyre inkább hanyatlik, 2010-től fokozatosan derültek ki a botrányai, 2012-től pedig számos, nagy összegű büntetést kapott, főleg az amerikai pénzügyi hatóságoktól.
20 évvel ezelőtt még a világ legnagyobb bankja volt, mára azonban már csak a 21. a sorban. Az elmúlt években szinte csak veszteséget produkált, és 2014 óta első alkalommal 2020-ban volt nyereséges a pénzintézet.
Ez egy igazi pozitív fordulat volt, évvel azelőtt a Deutsche Bank még mintegy 5,7 milliárd eurós veszteséget könyvelt el.
Fontos megemlítenünk, hogy a pénzmosás gyanúját felvető ügyek 90 százalékában nem közvetlenül a frankfurti anyaszervezet, hanem a New York-i leányvállalatuk, a Deutsche Bank Trust Company Americas (TCA) az érintett, amely 1903 óta van jelen az Amerikai Egyesült Államokban.
A bank legújabb botrányát a pénzügyi szektor eddigi legnagyobb csalássorozatának tartják, a kiszivárgott, pontosabban a kiszivárogtatott anyagok pedig az Egyesült Államok pénzügyi visszaéléseket kivizsgálni hivatott szövetségi hivatalától, a Financial Crimes Enforcement Networktól (FinCEN) származnak.
Összesen 2657 dokumentum került nyilvánosságra, amelyek 200 ezernél is több gyanús pénzmozgást vizsgáltak 1999 és 2017 között.
Ezek fényében úgy tűnik, hogy minimum 2000 milliárd amerikai dollárnyi pénzt moshattak tisztára különböző nagy német, amerikai, brit, francia és más bankok.
Ebből azonban több mint 1300 milliárd a Deutsche Bankhoz kötődik.
A dokumentumokat 2019-ben nagy valószínűséggel a FinCEN két munkatársa, Natalie Mayflower és Sours Edwards szivárogtatták ki a New York-i székhelyű, a Demokrata Párt mainstream irányvonalával többé-kevésbé azonosuló BuzzFeed újságíróinak.
Natalie Mayflowert és Sours Edwardot a szivárogtatásért börtönbüntetésre ítélték – derül ki a Magyar Nemzet összefoglalójából.
A BuzzFeed munkatársai a dokumentumok feldolgozását a washingtoni központú Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists –ICIJ) nevű, oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet újságíróival közösen végezték el, de a munka nagyrészt az utóbbiakra hárult.
Az ICIJ-ről azért érdemes megjegyeznünk, hogy az egyik fő támogatójuk Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa (Open Society Foundations – OSF), de több más szervezet is részt vesz a finanszírozásukban.
A szervezet pedig a Panama-botrány feltárásában is részt vett, amiért az ICIJ 2017-ben Pulitzer-díjat kapott. Az oknyomozó újságírói csapat jelenlegi igazgatója a londoni születésű, Amerikában élő, ír-ausztrál kettős állampolgárságú Gerard Ryle.
Az ICIJ a FinCEN-aktákat 2020. szeptember 19-én tette közzé a honlapján, másnap pedig BuzzFeed is lehozta azokat.
A botrányban ezek a bankok voltak még érintettek:
- az amerikai JPMorgan Chase & Co,
- a brit Standard Chartered PLC,
- az amerikai, The Bank of New York Mellon Corporation,
- brit Barclays PLC,
- a francia Société Générale,
- a brit HSBC Bank,
- az amerikai State Street Corporation,
- a német Commerzbank,
- az Egyesült Arab Emírségek központi bankja stb.
Fontos ugyanis kiemelnünk, hogy a pénzmosásban érintett legtöbb oligarcha nemcsak a Deutsche Bankon keresztül végezte ezt az illegális tevékenységet, hanem szinte minden esetben több bankról beszélhetünk, elsősorban a JPMorgan és a New York Mellon volt érintett.
A vezetőknek persze a hajuk szála sem görbült
A Deutsche Bank jelenlegi vezérigazgatója (CEO) 2018 áprilisa óta a német Christian Sewing, a felügyelőbizottság elnöke pedig már 2012 májusa óta az osztrák Paul M. Achleitner.
A FinCEN-botrányért a sajtó elsősorban a mindenkori vezérigazgatót hibáztatja, míg a bank általános pénzügyi problémáiért, amelyek összefüggésben állnak a hanyatlásával, Paul Achleitnert.
2017 januárjában egy 10 milliárd dolláros moszkvai pénzmosási botrányban való érintettsége miatt New York állam Pénzügyminisztériuma 425 millió dollárra, míg az Egyesült Királyság pénzügyi ellenőrzési hatósága 163 millió fontra bírságolta meg a Deutsche Bankot.
A moszkvai pénzmosási botrányban felvetődött Christian Sewing neve is, de végül nem indult ellene eljárás.
Nem meglepő: A Deutsche bank megtagadta a gyanús ügyletekről készült jelentései nyilvánosságra hozatalát
Más bankokhoz hasonlóan a Deutsche Bank is szokott készíteni egy úgynevezett Suspicious Activity Reportot (SAR).
A SAR lényege, hogy készítenek egy olyan jelentést, amely magában foglalja a gyanús vagy potenciálisan gyanús kliensek tevékenységét.
A lehetséges visszaéléseket, szabálytalanságokat ebből a jelentésből a legegyszerűbb kiszűrni. A Deutsche Bank a SAR-riportok nyilvánosságra hozatalát mindig megtagadta, de néhány rendkívül gyanús esetben mégis átadta azokat a hatóságoknak.
A cikkükben most sorra vesszük a legizgalmasabb korrupciós botrányokat, illetve az érintetteket.
Oleg Deripaska – aki a gyanú szerint szervezett bűnözőkkel állt kapcsolatban
Az ICIJ és a Deutsche Welle (DW) szerint 2003 és 2017 között a Deutsche Bank 11 milliárd dollárt utalt át olyan orosz cégeknek, amelyek az 53 éves, orosz-ciprusi kettős állampolgárságú Oleg Deripaska oligarcha érdekköréhez kötődnek, noha ellene egy 2007-es ügy miatt vizsgálatot indítottak az amerikai és a brit hatóságok.
Az amerikaiak és a britek szerint Oleg Deripaska szervezett bűnözői csoportosulásokkal áll kapcsolatban, a vizsgálat konkrét tárgyát pedig egy 2007-es, 57,5 millió dolláros értékű tranzakció képezi, amely összeg a gyanú alapján szervezett bűnözésből származhat.
Deripaska egyébként tagadja, hogy szervezett bűnözői csoportokkal állna kapcsolatban, és a pénzmosás gyanúját is abszurdnak nevezi.
2018 áprilisában a Donald Trump elnök vezette adminisztráció Deripaska személye ellen is szankciókat léptetett életbe, mert az amerikaiak szerint részt vett az Oroszország ellen, a 2014-ben kezdődő ukrán válság kapcsán meghozott gazdasági szankciók kijátszásában.
Deripaska Oroszország mellett adóparadicsomokban folytat üzleti tevékenységeket, mint például a Brit Virgin-szigetek és Ciprus.
Dmytro Firtash – vesztegetés és pénzmosás gyanúja
Dmytro Firtash 55 éves ukrán oligarcha, aki a rossznyelvek szerint üzleti kapcsolatban áll a Magyarországon „Szeva bácsinak” becézett, orosz, magyar, izraeli és ukrán állampolgársággal is rendelkező, korábban az FBI által körözött Semion Mogilevich nevű orosz bűnözővel. Dmytro egyébként mindig tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna Mogilevichcsel.
Firtash annak köszönhetően tett szert hatalmas vagyonra, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti gázszállításban vett részt. Az oligarcha sokáig Viktor Juscsenko (2005–2010), volt nyugatbarát ukrán elnök bizalmasa volt. Később azonban oldalt váltott, és Viktor Janukovics (2010–2014) oroszbarát elnökhöz közeledett. A váltás annak tudható be, hogy időközben szoros üzleti kapcsolatot alakított ki az orosz Gazprommal.
2013-ban az Egyesült Államokban eljárást indítottak ellene, mert azzal gyanúsították, hogy 18,5 millió dollárral megvesztegetett egy indiai tisztviselőt annak érdekében, hogy titánbányászati koncessziót kapjon.
Az oligarcha ekkor már főleg Ausztriában élt, ahol 2014 februárjában az osztrák hatóságok letartóztatták. Amerika több alkalommal is kérte a kiadatását, ez azonban nem történt meg, Firtash pedig kifizette az osztrák történelem legnagyobb, 125 millió eurós óvadékát, így kiszabadulhatott.
A tevékenységét az FBI már 2006 óta figyeli a Mogilevichcsel fennálló állítólagos kapcsolatait miatt.
Viktor Khrapunov – sikkasztás, pénzmosás gyanúja
A 72 éves Viktor Khrapunov kazahsztáni állampolgárságú, orosz származású oligarcha, aki már számos fontos politikai tisztséget betöltött az elmúlt 25 évben. Több alkalommal is volt energetikai ügyekért felelős miniszter, illetve a legnagyobb kazah város, Almaty polgármestere.
2007-ben azzal vádolták meg, hogy családtagjaival közösen több százmillió dollárral károsította meg a kazah költségvetést, ezért a családjával együtt Svájcba menekült.
Az oligarcha jelenleg is Svájcban él. A kazah hatóságoknak nem sikerült elérniük a kiadatását, mindössze annyi történt, hogy a svájci bankok 2012-ben befagyasztották a Khrapunov család számláit, mintegy 400 millió frank értékben.
A kazah kormány kérésére Viktor Khrapunov neve felkerült az Interpol körözési listájára, sikkasztás miatt.
A Khrapunov család a pénzmosásához több, a FinCEN-aktákban érintett bankot is felhasznált, mint például a Deutsche Bank Trust Company Americas, a JPMorgan Chase Bank és a Bank of New York Mellon.
A Deutsche Bank a Kharapunov család esetéről sem hajlandó nyilatkozni, semmilyen SAR-ral kapcsolatos kérdésre nem válaszol, viszont azt állítja, hogy az amerikai hatóságokkal együttműködik, a törvényi kötelezettségének megfelelően.
Ihor Kolomoisky – pénzmosás gyanúja
Az 57 éves Ihor Kolomoisky Ukrajna harmadik leggazdagabb embere, az ukrán mellett izraeli és ciprusi állampolgársággal is rendelkezik. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bank, a PrivatBank tulajdonosa volt, egészen 2016 decemberéig, amikor a pénzintézetet Viktor Porosenko, akkori ukrán elnök államosította.
A FinCEN-akták és az amerikai hatóságok szerint Kolomoisky a bankján keresztül világszinten vett részt pénzmosásban, több milliárd dollár értékben.
A New York-i Deutsche Bank Trust Company Americas a PrivatBank ciprusi leányvállalatán keresztül moshatta a pénzt.
A Deutsche Bank 2015-ben és 2016-ban 215 millió dollárt kölcsönzött a Kolomoisky tulajdonában lévő Ukraine International Airlines nevű légitársaságnak.
A bank SAR-jelentései alapján „magas kockázatúnak” ítélték meg az ukrán oligarchát, és tisztában voltak azzal, hogy több ügyben is nyomozás folyik ellene.
Paul Manafort – Pénzmosás gyanúja
A 71 éves Paul Manafort amerikai republikánus politikai tanácsadó, ügyvéd és lobbista. Gerald Ford, Ronald Reagan, George H. W. Bush és Bob Dole kampányaiban tanácsadó volt. 2016 májusa és augusztusa között Trump kampányfőnökeként tevékenykedett, de éppen az elnökválasztási kampányra időzítve az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) nyilvánosságra hozta a 2014-es Majdan előtti, oroszbarát kormánypárt „fekete könyvelését”, amelyben Manafort neve is szerepelt, aki ennek alapján 12,7 millió dollár értékű juttatásban részesült tanácsadói szolgálataiért.
Így 2016 augusztusában Manafort távozott Trump kampánycsapatának éléről.
Manafortot 2019 márciusában 7,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték csalás, adócsalás, összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályoztatása miatt.
A FinCEN-akták alapján a republikánus tanácsadó többnyire orosz és oroszbarát ukrán oligarchákkal üzletelt. A pénzmosást 2012-ben, főleg ciprusi bankokon keresztül hajtották végre. Ezek az összegek pedig New Yorkba vándoroltak onnan, többek között a Deutsche Bank Trust Company Americas széfjeibe.
Arkady és Boris Rotenberg – pénzmosás gyanúja
A 69 éves Arkady és a 64 éves Boris Rotenberg fivérek. Társtulajdonosai a Stroygazmontazh (SGM) nevű, Oroszország legnagyobb gázvezetékei és elektromos áramellátó vezetékei építőipari vállalatának.
Az Arkady testvérek szentpétervári születésűek, gyerekkorukban mindketten együtt dzsúdóztak Putyin elnökkel, innen indult a ma is szoros kapcsolatuk.
Mivel kormányközeli oligarcháknak számítanak, így az ukrán válság ürügyén, 2014 márciusában a Barack Obama elnök vezette amerikai adminisztráció szankciókkal sújtotta őket.
A Rotenberg fivérek építőipari cégei közvetlenül ezt megelőzően a Szocsiban rendezett téli olimpia infrastruktúrájának a kiépítésében vállaltak komoly szerepet. A Krím elfoglalása után Arkady Rotenberg egyik cége építette a Kercsi-szorosbeli hidat, amely az orosz szárazföldet a félszigettel köti össze, és a leghosszabb híd az országban.
Az amerikai pénzügyi hatóságok és a FinCEN-akták alapján a Rotenberg fivérek egy 10 milliárd dolláros pénzmosásban vehettek részt, ezt pedig „aktívan és tudatosan” segítette a Deutsche Bank moszkvai kirendeltsége.
Mivel erre az ellenük kiszabott szankciók után került sor, így a német bank ezek kijátszásában működött közre. Ezért 2017 novemberében az amerikai és brit pénzügyi hatóságok összesen 670 milliós bírságot szabtak ki a Deutsche Bankra.
A testvérek ezt követően nyilatkoztak a Süddeutsche Zeitungnak, és cáfolták, hogy ők érintettek lennének a pénzmosási botrányban. Oroszországban mindenesetre nem indult vizsgálat ellenük.
Rotenbergék egyébként benne voltak a Panama-botrányban is. Érdekességként megjegyzendő, hogy Arkady Rotenberg 2021 januárjában bejelentette, hogy az övé a sajtó által „Putyin palotájaként” bemutatott, a Fekete-tenger partján álló épületkomplexum.
A FinCEN-aktákban említett más bankok is érintettek a fivérek pénzmosási botrányaiban.
Deutsche Bank a Rotenberg fivérek ügyeiben játszott szerepét úgy kommentálta, hogy amennyiben igazak a vádak, akkor az orosz üzletemberek megsértették az amerikai törvényeket, így a pénzintézet a jogi kötelezettségeiknek megfelelően együttműködik az amerikai hatóságokkal. A saját, konkrét szerepükről viszont nem beszéltek.
Reza Zarrab – pénzmosás és illegális aranykereskedelem
Iránt a teheráni rezsim ellen meghozott szankciók keretében, 2012-ben távolították el a nemzetközi SWIFT-rendszerből.
Így készpénzre és aranyra volt szükségük. Ezt persze kihasználták a teheráni kormányzattal jó kapcsolatot ápoló üzletemberek, mint például a 37 éves Reza Zarrab, ebben pedig segítséget nyújtott nekik a Deutsche Bank.
Zarrab egy iráni születésű azeri-török oligarcha, akit különböző nemzetközi bűnözői szervezetekben való részvételéért 2016 márciusában az Egyesült Államokban tartóztattak le az FBI részvételével, amikor a családjával Miamiban kirándult.
Az oligarcha iráni, azeri, török és észak-macedón állampolgársággal is rendelkezik.
Egy hozzá kötődő cég az amerikaiak és az FinCEN-dokumentumok alapján a Deutsche Bankba is utalt olyan pénzt, amely szankciók kijátszásából származik.
Az oligarcha Törökországon és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül játszotta ki a szankciókat. Zarrabot ezért 2013 decemberében, Törökországban a helyi hatóságok letartóztatták.
Pénzmosással, illegális aranykereskedelemmel és a török kormány több miniszterének a megvesztegetésével gyanúsították meg.
A török államügyészség szerint Zarrab az isztambuli székhelyű, Nadir Döviz nevű cégen keresztül folytatott illegális aranykereskedelmet. A cég csak részben állt az oligarcha tulajdonában.
Turkmenbashy Oil Processing Complex – szankciók kijátszása
A Turkmenbashy Oil Processing Complex (TOPC) Türkmenisztán második legnagyobb, állami kézben lévő olaj- és ipari vállalata, amely Dubajban (Egyesült Arab Emírségek) van bejegyezve.
Mivel a cég aktív Iránban is, ezért Amerika és az Európai Unió is szankciókat szabott ki rá, de ennek ellenére a Deutsche Bank 2014 szeptemberében 168,5 millió dollárt utalt át egy türkmenisztáni olajfinomítónak, amely a Turkmenbashy Oil tulajdonában áll. Ezt követően, 2014 októbere és 2015 januárja között további utalásokat hajtott végre a német bank, közel 113 millió dollár értékben.
A cég vezérigazgatója (CEO) a 43 éves Batyr Amanov, aki korábban a legnagyobb, állami kézben lévő türkmén gázipari vállalat, a Türkmengaz vezetője volt.
Surgutneftegas – Szankciók kijátszása
A Surgutneftegas az egyik legnagyobb, hivatalosan magánkézben lévő orosz olaj- és gázipari vállalat, amely 2009 és 2011 között 21 százalékban birtokolta a magyar MOL-t is.
Az ukrán válsággal összefüggésben az Obama-adminisztráció a 2014 szeptemberében a Surgutneftegast is felterjesztette a szankcionálandó orosz vállalatok feketelistájára.
A Deutsche Bank segítségével azonban az orosz vállalat kijátszotta ezeket a szankciókat.
A német bank a már említett amerikai leányvállalatán, a TCA-n keresztül 2015 márciusa és májusa között, 74 transzferben összesen 430 millió dollárt utalt át a Surgutneftegasnak.
A cég vezérigazgatója a 69 éves Vlagyimir Bogdanov, aki a 2004-es orosz elnökválasztás óta Vlagyimir Putyin államfő bizalmasának számít, mivel támogatta az újraválasztását. 2018 áprilisában a Trump-adminisztráció szankciókat vezetett be vele szemben, 23 másik orosz kormányközeli személlyel egyetemben.
A FinCen-aktákkal kapcsolatosan milyen büntetéseket szabtak ki a Deutsche Bankra?
A Deutsche Bank egyetlen vezetőjét sem vonták még felelősségre a bank körül kialakult bűncselekménygyanús ügyletek miatt. Az ICIJ egy 2021. január 12-i cikke alapján a Deutsche Bank vállalta, hogy az amerikai pénzügyi hatóságoknak 130 millió dollárt büntetést fog kifizetni „törvénytelen kifizetések és kenőpénzek nyújtása” miatt.
Az amerikai ügyészség álláspontja szerint 2009-től kezdődően mintegy hét éven át a német anyabank és New York-i, már sokat emlegetett leányvállalata, a Deutsche Bank Trust Company Americas (TCA) világszinten alkalmaztak úgynevezett „befektetési, üzletfejlesztési tanácsadókat”, akiknek az volt a feladatuk, hogy külföldieket vesztegessenek meg.
Egy amerikai törvény, a Foreign Corrupt Practices Act ugyanis nemcsak a közvetlen amerikai, de az Egyesült Államokban részleggel, leányvállalattal rendelkező külföldi cégeknek is megtiltja a kenőpénzek kifizetését. A TCA pedig a hírek szerint Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Kínában és Olaszországban is vesztegetett meg befolyásos embereket.
Egyéb súlyos botrányok
A Deutsche Bank azonban nem csak a pénzmosásgyanús ügyletekkel okozott botrányt. A Magyar Nemzeti Bank 2016 decemberi tanulmánya összegyűjtötte azokat az egyéb ügyeket, amelyek szintén a német bankhoz voltak köthetőek:
A legfontosabbak ezek közül az alábbiak voltak:
- 2012-ben kirobbanó Libor manipulációs botrány,
- visszaélések a devizapiacon az 1990-es és a 2000-es években;
- manipuláció a nemesfém piacon 1993 és 2014 között;
- visszaélések az amerikai jelzáloghitel-piacon 2004 és 2008 között;
- adóelkerülési botrány Svájcban 2008 és 2013 között;
- csalás a széndioxid-kibocsátási kvótákkal;
- Panama-iratok és így tovább.