Bár a belpesti értelmiségre jellemző tünet, hogy önmagát gyűlöli, igazából egyetlen tulajdonsága van, amit önmagával kapcsolatban tényleg teljes szívvel megvet. Ennek ellenére természetesen - saját ötlet, gondolat, és a világról alkotott elképzelés híján - rendszeresen gyakorolja.
Tulajdonképpen nem is lenne ez annyira átkozott dolog, hiszen valamennyire mindannyian öngyarmatosítunk. Széchenyi vasutat hozott Angliából. A németektől autógyártást kölcsönöztünk, a franciáktól meg madártejet. Semmi baj nincs az ilyesmivel, hiszen egy eléggé fejlett kultúra könnyedén tud adaptálni magába egy másik kultúrából valami értékeset és fontosat. A gond akkor szokott kezdődni, amikor a belpesti értelmiség próbálkozik vele. Ilyenkor valami olyasmi történik, hogy a belpesti értelmiség sok Jackie Chan film megnézése után létrehozza a Lindát, majd ezek után önmagát egyfajta kulturális hídnak képezve azt gondolja, hogy sikerült valami értékeset és maradandót alkotnia. A tisztesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a Linda talán még a legnagyszerűbb próbálkozás volt a részükről, mert azóta számos területen sikerült sokkal rettenetesebb és kínosabb produkciókat alkotni.
A probléma gyökerét abban kéne keresni, hogy a belpesti értelmiség ezen részének tényleg nagyon ciki bármi, ami kicsit is magyar.
Magyarkodni mindig is gáz volt, a nacionalizmus pedig egy idejétmúlt, és a végletekig meghaladott dolog. Legalábbis azoknál a nemzeteknél, ahol a belpesti értelmiség szorgalmasan elsajátította és hazahozta, már amennyiben egyáltalán hazáról lehet beszélni. Köztudott róluk, hogy természetesen sokat és gyakran járnak ilyen helyekre.
Első számú importtelepük a már Ady Endre kedvenceként jó referenciákkal rendelkező francia kultúrkör, de az Ady óta eltelt idő a nemzetköziség tengelyét kissé nyugatabbra billentette, így az igazán hardcore belpesti értelmiség manapság a nyugati partról táplálkozik.
A kor legjelentősebb öngyarmatosítói innen szivárognak vissza Magyarországra. Különös ismertetőjelük, hogy nemcsak hülyeségeket beszélnek, de azt még direkt rendkívül jellegzetes, modoros szar magyarsággal is teszik.
Néhány szemeszternyi UCLA vagy Berkeley után ugyanis a Rottenbiller utca lánya egész egyszerűen elkezdi felejteni ezt a szar kis mucsai nyelvet, és mondataiba a gyorsabb kifejtés kedvéért angolszász kifejezések csúsznak.
Ha már a múltkori dalos posztban szóba került, emlékszünk még Karsay Dodóra, amikor a Deák téren elkövetett feminista tüntetés keretében az interjú közben nem jutott eszébe a magyar “Hatalom” szó, és jobb híján angolul érdeklődött utána a kamerák előtt?
Közeli rokona egyébként a hasonló hanglejtésben órákig affektálni tudó, montreáli születésű Che Katka, aki órákkal Greta Thunberg nagy médiavonatozása után szintén vonatra pattant, és valóságos hősként elrobogjon vele Brüsszelig.
Párttársa és frakcióbarátnője pedig nem mulasztotta el a Black Lives Matter mozgalom legnagyobb zavargásainak pillanatában kiposztolni a ROMA ÉLET IS SZÁMÍT táblát kis kacsóiban. A progresszív baloldali értelmiség nyilván túlzásnak érezte, hogy ennyire eltért az eredeti üzenettől, és mostanában nagyon helyesen már inkább eredeti, szivárványszínű BLM-elmékművekkel próbálkoznak Ferencváros belkerületibb részeiben.
Az öngyarmatosítást rengeteg igazi született belpesti értelmiségivel azonosíthatjuk. Ősapjuk valószínűleg az a szocialista gondolkodó lehetett, aki a Népstadion avatómeccsén teljes szívéből drukkolt a Szpartak Moszkvának a Honvéd ellen, mert akkoriban a Szovjetunióban előrehaladottabb állapotban volt a haladás Magyarországhoz képest.
Vagy ott van a belpesti újságíró, aki egyszerre imádja a cseheket, amiért sokkal gyávábbak, és a szerbeket, amiért sokkal bátrabbak nálunk.
Esetleg a másik belpesti újságíró, aki azon lelkendezett, hogy Kolozsváron minden román taxis beszél angolul, és a kávéházakban már délelőtt sem ciki szeszes italt fogyasztani. Lényegében hálásak lehetünk, hogy a románok hoztak egy kis civilizációt abba a borzalmas városba.
Mindegyikük kiváló választás lenne, de erre a posztra mégis egy külsős, egy igazi neofita igyekvő illik. Paprika Kinga igazi császárnője a vidékről felkeveredett, majd Belpesten belpestiségből a belpestieket is kioktató, törtető értelmiséginek. Szegényt mindenki azzal a 2015-ben, nagyon rosszkor elkövetett mondatával azonosítja, mely szerint életszerűtlen, hogy a menekültek közt terroristák is megbújnának.
Később néhány elszigetelt eset és pár száz belvárosi értelmiségi halála különféle nyugat-európai városokban ezt ugyan cáfolta, de legalább jótékonyan elhomályosította a másik nagy paprikakingaizmust.
Hősnőnk ugyanis az ATV-s vitában azzal érvelt a menekültek befogadása mellett, hogy a fehér ember módszeresen és tudatosan kifosztotta a csodálatos afrikai és ázsiai kontinenst, a gyarmatosításért és a rabszolgaságért pedig annyi a minimum, hogy letelepedéssel kárpótoljuk őket.
Valahol a Quartier Latin környékén szedhette fel ezt a kiváló érvelést, és nagyon megtanulhatta ott, így arra a keresztkérdésre sem jött zavarba, hogy merrefelé voltak magyar gyarmatok.
Azokat franciás könnyedséggel Novi Sad, Cluj-Napoca és Spišská Nová Ves környékére helyezte. Nyírségiként talán Fehérgyarmat eszébe juthatott volna...
