A baloldal szerint 80 ezren voltak a tanártüntetésen, de ez nagyon nem fedi a valóságot

Sokan voltak vasárnap, de nem annyian, mint amennyit Fekete-Győr Andrásék mondanak. Valójában ennyien vettek részt a megmozduláson.

80.000 tüntető a tegnapi demonstráción…

Ez még gombócból is sok!

Sajtóhírek és ellenzéki politikusok madárjóslás-pontosságú becslései alapján a Facebook-visszaigazolások (22 ezer fő) közel négyszerese jött össze az október 23-i, a Műegyetem rakparton megrendezett tüntetésen.

 

Igen nehéz empirikus módszerekkel cáfolni vagy igazolni ezeket az állításokat, mert ellentétben például egy beléptetőkapus, karszalagos fesztivállal, itt sem infrastruktúra, sem szándék nincs a tömeg pontos mérésére.

Bár az ellenzéki sajtó a kormánypárti rendezvények (például a Békemenetek vagy a nemzeti ünnepek tömeggyűlései) után előszeretettel közöl lekicsinylő számokat, mi nem szeretnénk a számháborúval megtámogatott relativizálás hibájába esni.

YouTube
A tüntetés relatíve pártpolitikától mentes volt, szenvedélyes és elkötelezett emberek tízezrei gyűltek össze, ez talán a rendezvény sikerének igazi fokmérője. A tanárok és szimpatizánsaik hónapok óta dühösek, ennek pedig sűrűn és hatékonyan hangot is adnak.

Amivel érdemes egy kicsit foglalkozni, hogy milyen módon alkothatunk viszonylag pontos képet magunk számára arról, milyen létszámú rendezvényen voltunk.

A nyolcvanezres becslés és hasonlók általában a tömeg közepén a közösségi élmény által eufóriába került lelkes véleményvezérek vágyvezérelt saccolásai, hisz innen az ember akármerre is tekint, mindenhol a vele azonos ügyért küzdő emberek sokaságát látja.

  • „Te hallottad, a Gyuri azt mondta, hogy megvan az nyolcvanezer, lehet, hogy még több is…”
  • „Ne b*ssz, na várjál, ezt posztolom…”
     
És máris kész a tény, amit legfeljebb „elvileg” és „állítólag” vagy jobb esetben „egyes becslések szerint”, valamint „nem kizárt, hogy…” szavakkal árnyalnak.

Mivel a tüntetések többségéről különböző szögekből készülnek légifotók, így lehet egyfajta képünk azok „népsűrűségéről”. A szombatiról is készült ilyen felvétel, melyen terjedelmes, de a rakpart nagyobb részén szellős tömeg látszik.

A gkskill.com weboldalon elérhető néhány vizualizáció, mely remekül illusztrálja az egy négyzetméterre jutó lélekszám változása hogyan is néz ki madártávlatból.

Egy másik okos alkalmazás pedig a Google Earth motorjával segít egy tüntetés alapterületét meghatározni.

 

A Jacobs-módszer szerint egy átlagos tüntetésen egy emberre 0,93 négyzetméter-0,4 négyzetméter közötti alapterület juthat. Ez extrém esetben lemehet 0,23-ra, ami azt jelenti, hogy egy négyzetméteren akár 4 ember is állhat, ez gyakorlatilag a legbelső komfortzónán belülre kényszeríti a résztvevőket.

Amennyiben helytálló a nyolcvanezres becslés, az azt jelentené, hogy legalább 3 ember állt átlagosan egy négyzetméteren, amely a zöldfelületekkel, szökőkutakkal és egyéb tereptárgyakkal cés az amúgy igencsak szellős Gellért térrel, ahol még a villamosközlekedést sem állították meg a rendezvény miatt – közelebb lehet a 3,2-höz.

Ez már egy közepesen kényelmetlen rockkoncert állóhelyes nézőterének a közepére emlékeztet, ahol annyi helyed még van, hogy belekortyolj a sörödbe, de táncolni már nehézkesen lehet anélkül, hogy a körülötted állókat ne kezdenéd lökdösni. Tüntetésen ez legfeljebb a színpad előtti 10-20 méteren valószínű – bár lehet, hogy ott még jobban összetorlódott a tömeg.

 

Szubjektív benyomásunk a tüntetésről készült képről, hogy október 23-án vasárnap este átlagosan 2-2,5 ember/négyzetméter volt a népsűrűség, amely igen tekintélyes 55-68 ezer közé teszi a résztvevők számát. De ha belevesszük, hogy a Gellért téren alig voltak, akkor reálisan nézve 55-60 ezren vehettek részt a megmozduláson.
 

Nagyságrendileg tehát stimmel, amit a híradások állítanak, valóban sok tízezer ember tüntetett a pártoktól egészséges távolságot tartva. Ha becsukom a fél szemem, a másikkal meg félhomályban nézem, akkor messziről akár nyolcvanezres is a tömeg lehetett.

De mielőtt leírjuk, hogy „akár nyolcvanezer is lehetett” érdemes megpróbálni kicsit utánajárni, mennyire helytálló az érzésre becsült szám.