80.000 tüntető a tegnapi demonstráción…
Ez még gombócból is sok!
Sajtóhírek és ellenzéki politikusok madárjóslás-pontosságú becslései alapján a Facebook-visszaigazolások (22 ezer fő) közel négyszerese jött össze az október 23-i, a Műegyetem rakparton megrendezett tüntetésen.
Bár az ellenzéki sajtó a kormánypárti rendezvények (például a Békemenetek vagy a nemzeti ünnepek tömeggyűlései) után előszeretettel közöl lekicsinylő számokat, mi nem szeretnénk a számháborúval megtámogatott relativizálás hibájába esni.
Amivel érdemes egy kicsit foglalkozni, hogy milyen módon alkothatunk viszonylag pontos képet magunk számára arról, milyen létszámú rendezvényen voltunk.
A nyolcvanezres becslés és hasonlók általában a tömeg közepén a közösségi élmény által eufóriába került lelkes véleményvezérek vágyvezérelt saccolásai, hisz innen az ember akármerre is tekint, mindenhol a vele azonos ügyért küzdő emberek sokaságát látja.
- „Te hallottad, a Gyuri azt mondta, hogy megvan az nyolcvanezer, lehet, hogy még több is…”
-
„Ne b*ssz, na várjál, ezt posztolom…”
És máris kész a tény, amit legfeljebb „elvileg” és „állítólag” vagy jobb esetben „egyes becslések szerint”, valamint „nem kizárt, hogy…” szavakkal árnyalnak.
Mivel a tüntetések többségéről különböző szögekből készülnek légifotók, így lehet egyfajta képünk azok „népsűrűségéről”. A szombatiról is készült ilyen felvétel, melyen terjedelmes, de a rakpart nagyobb részén szellős tömeg látszik.
A gkskill.com weboldalon elérhető néhány vizualizáció, mely remekül illusztrálja az egy négyzetméterre jutó lélekszám változása hogyan is néz ki madártávlatból.
Egy másik okos alkalmazás pedig a Google Earth motorjával segít egy tüntetés alapterületét meghatározni.
A Jacobs-módszer szerint egy átlagos tüntetésen egy emberre 0,93 négyzetméter-0,4 négyzetméter közötti alapterület juthat. Ez extrém esetben lemehet 0,23-ra, ami azt jelenti, hogy egy négyzetméteren akár 4 ember is állhat, ez gyakorlatilag a legbelső komfortzónán belülre kényszeríti a résztvevőket.
Amennyiben helytálló a nyolcvanezres becslés, az azt jelentené, hogy legalább 3 ember állt átlagosan egy négyzetméteren, amely a zöldfelületekkel, szökőkutakkal és egyéb tereptárgyakkal cés az amúgy igencsak szellős Gellért térrel, ahol még a villamosközlekedést sem állították meg a rendezvény miatt – közelebb lehet a 3,2-höz.
Ez már egy közepesen kényelmetlen rockkoncert állóhelyes nézőterének a közepére emlékeztet, ahol annyi helyed még van, hogy belekortyolj a sörödbe, de táncolni már nehézkesen lehet anélkül, hogy a körülötted állókat ne kezdenéd lökdösni. Tüntetésen ez legfeljebb a színpad előtti 10-20 méteren valószínű – bár lehet, hogy ott még jobban összetorlódott a tömeg.
Szubjektív benyomásunk a tüntetésről készült képről, hogy október 23-án vasárnap este átlagosan 2-2,5 ember/négyzetméter volt a népsűrűség, amely igen tekintélyes 55-68 ezer közé teszi a résztvevők számát. De ha belevesszük, hogy a Gellért téren alig voltak, akkor reálisan nézve 55-60 ezren vehettek részt a megmozduláson.
Nagyságrendileg tehát stimmel, amit a híradások állítanak, valóban sok tízezer ember tüntetett a pártoktól egészséges távolságot tartva. Ha becsukom a fél szemem, a másikkal meg félhomályban nézem, akkor messziről akár nyolcvanezres is a tömeg lehetett.
De mielőtt leírjuk, hogy „akár nyolcvanezer is lehetett” érdemes megpróbálni kicsit utánajárni, mennyire helytálló az érzésre becsült szám.
