A baloldal megunta tavaly nyári játékszerét

Majdnem minden ellenzéki erő kihátrált a Fudan egyetem elleni áskálódásból

Az ellenzéki pártok támogatói sokszor előszeretettel ábrándoznak kedvenceik elvhűségéről, a Világ Gonoszságával szemben tanúsított elszánt következetességéről, szemben a gaz Orbánnal és bandájával, akik akár az Ördöggel is lepaktálnak, ha abból bármi előny származik.

Való igaz, hálátlan feladat szembenézni azzal a könyörtelen ténnyel, hogy egy több, mint hétmilliárd főt számláló bolygónak nem minden sarkában élnek olyan elvek és meggyőződés szerint az emberek, hogy azzal Karácsony Gergely, Fekete-Győr András, vagy Gyurcsány Ferenc elégedett legyen. Még ennél is szomorúbb: bőven azok vannak többen, akiknek a mi életmódunkból csak a jólét vonzó, sem jogegyenlőségből, sem a szólásszabadságból sem egyéb demokratikus úgynevezett alapértékekből nem igényelnek többet.

Nekünk azonban az a jó, ha a kölcsönös tisztelet kultúrája alapján – elfogadva a meg nem változtatható különbségeket – törekszünk mindenkivel a nemzeti érdekeink alapján együttműködni, gesztusokat gyakorolva, gazdasági és politikai megállapodásokat kötve.

Az ellenzék az ilyen jellegű erőfeszítéseket vagy nem érti, vagy nem szereti, de ami a legvalószínűbb: politikai haszonszerzés céljából moralizálva törekszik megakadályozni őket.

Olvasóink talán már el is felejtették a tavaly ilyenkor még a baloldal első számú prioritásának számító Fudan egyetem budapesti campusának építése elleni tiltakozást. Pedig az előválasztási küzdelem mellett a 2021-es nyár talán legmeghatározóbb ügye volt, június közepén a Kossuth térre is figyelemreméltó tömeget csődített össze az akkor még önmagát esélyes kormányváltó erőként definiáló ellenzéki összefogás, a fejlesztés leállítását követelve.

Forrás: Facebook

Karácsony Gergely, aki a kínai elnök testi adottságai gúnyolásának szimbólumaként ismert Micimackó plüssfigura társaságában szólalt fel a rendezvényen, nem sokkal később népszavazási kezdeményezést adott be a témában, mely – a baloldal mindenféle diktatúrázós narratívája ellenére – minden ellenőrzésen és engedélyezésen gond nélkül átment a Nemzeti Választási Bizottságnál.
444.hu

A gonosz kínai rémuralom előretolt helyőrségének vizionált egyetem betiltása azonban láthatóan csak addig volt fontos, míg felületet biztosított a Gyurcsány-show társulatának, hogy bizonyítsák: nem olyan tehetetlen balfékek gyülekezete, mint amilyennek látszanak.

Az áprilisi pofára esés óta láthatóan nem csak a szövetség kezdett darabjaira esni, de minden, addig fontosnak tűnő ügyet is úgy ejtettek, mintha nem lett volna elvi kérdés azok végig vitele. Az ellenzék egyre mélyülő belső feszültségét is remekül illusztrálja, hogy egyedül a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina küzd még a kínai egyetem Budapestre költözése ellen. Az ügy pedig összellenzéki moralizálásból baloldali belharccá zsugorodott. Baranyi szerint ugyanis – akinek „szövetségeseivel” jócskán meggyűlik a baja az általa vezetett önkormányzatban – a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciója áll az útjában a helyi népszavazás kiírásának.

 

Feriék nem is nagyon tagadják, hogy nincs most ínyükre olyan kezdeményezés, ami felidézi a választások előtti ügyeket, hiszen ők már kizárólag saját, baloldalon belüli pozíciójuk erősítésére kívánnak koncentrálni.

Szerintük úgysem épül meg az egyetem, tehát jobb nem is foglalkozni vele.

A főpolgármester pedig ismét bizonyította, hogy Gyurcsány zsebében van, a DK támogatása nélkül ugyanis nem hajlandó beleállni az ügybe.

Nem meglepő ez, hisz nem csak a közgyűlés működőképességét kockáztatja, ha Don Gyurleone akaratával szembemegy, de saját pártocskája még egy hangyaboly felszámolásához szükséges erőfeszítéshez elegendő infrastruktúrával sem rendelkezik (tényleges társadalmi támogatottság hiányában ez nem meglepő). Ezt pedig szokásos gerincességének megfelelően egy nem túl ügyesen megfogalmazott ferdítéssel intézte el: szerinte Magyarországon csak arról lehet népszavazást tartani, amiről a kormány akar.

Facebook

A hazai baloldal, mint egység gyakorlatilag megszűnt, a soron következő választásokig csak az a kérdés, vajon Ferinek sikerül-e saját zászlaja alatt újraépítenie egy, általa totálisan dominált új ellenzéket, vagy visszatérünk a 2010-es évek békebeli anarchiájába?

Igazából mindegy.