Egy emberként háborodott fel a hazai baloldal Orbán Viktor Oroszországhoz és vezetőjéhez, Vlagyimir Putyin elnökhöz fűződő nemzetiérdek-központú, pragmatikus viszonyán.
Miközben a világ az orosz–ukrán konfliktusra figyel, Magyarország miniszterelnöke nem téveszti el az irányt, és kizárólag azzal foglalkozik, mi az előnyös hazánknak.

Ezt két pontban lehet összefoglalni:
- Ha a Kelet és Nyugat egymásnak ugrik, azt leginkább mindig mi szívjuk meg, akik középen vagyunk. Főleg akkor, ha rózsaszínű, naiv moralizálással odaállunk valamelyik oldalra. Két világháború a tanulsága, hogy Magyarország azzal jár a legjobban, ha ügyesen egyensúlyozva keresi a függetlenség lehetőségét – már amennyire ez lehetséges. Egyszerre kell példás NATO-tagnak, Oroszország jó szomszédjának, valamint Kína megbízható kereskedelmi partnerének lenni. Másképp nem megy.
Tehát amikor a silány szellemi képességű, bukott jelölt és pártelnök FeGyőr Bandi arra biztat, hogy Ukrajnát fegyverekkel kellene támogatnunk, hálásak lehetünk érte, hogy várhatóan soha nem fog felelős beosztás közelébe kerülni.

- A fejlett nyugati világban az energiaárak rég nem látott mértékben drágultak, mely különbözet nagyobb része a lakosságot terheli. Magyarország viszont a rezsicsökkentéssel garantálta az emberek egzisztenciális biztonságát. Ennek árát főleg diplomáciai gesztusokban – a legkedvezőbb árfolyamon – fizetjük meg. Aki jóban van Oroszországgal, annak nem nő háromszorosára a gázszámlája, aki húzgálja az orosz medve bajszát, annak viszont el is zárhatják azt. A magyar ellenzéki képviselők a milliós fizetésükből gazdálkodva valószínűleg nem érzik, ez mennyire lényeges különbség, vagy még rosszabb esetben tudatosan nem vesznek erről tudomást.
A baloldal tehát számonkéri Orbán Viktort amiatt, hogy nem indítja a Grippeneket Ukrajna védelmében. épp csak az hiányzik, hogy azt állítsák: a magyar miniszterelnök beszélte rá az oroszokat az ukrán konfliktus eszkalálására.
Különösen disszonáns ez a hozzáállás legfrissebb baloldali párt, a Jobbik külpolitikai főemberétől, Gyöngyösi Mártontól. Még bőven a moszkvai csúcstalálkozó előtt, január 13-án jelent meg egy cikk az exnyilas Gyurcsány-féle csicsakapárt udvari portálján, az Alfahíren. Ebben az euroatlanti értékek és érdekek védelmében kéri számon az egykori szélsőjobboldali politikus az Orbán-kormányt.
Idézzük:
„»Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor Oroszország irányába akarja Magyarországot kivezetni az Európai Unióból és a Nyugati szövetségekből.« A Jobbik EP-képviselője egyúttal felszólította Szijjártó Péter, hogy valljon színt, Oroszország érdekei szerint akarja-e alakítani Magyarország külpolitikáját, vagy pedig Magyarországot - ahogy ezer éve Szent István óta - a Nyugathoz, az európai civilizáció részeként az EU és a NATO tagjaként képzeli-e el.”
(Forrás: alfahir.hu)
Ki is ez a Gyöngyösi Márton?

Annak ellenére tölthet be vezető szerepet, és képviselheti hazánkat az Európai Parlamentben, hogy 2012-ben még listázni szerette volna a zsidó származású parlamenti képviselőket. Máskor pedig párttársaival együtt üvöltve követelte az Európai Unióból való mielőbbi távozást, ennek érdekében még az EU zászlóját is elégették.
A Zsidólistás Marci azonban nem csupán közösségi alapon felelős a szélkakaskodásért, kifejezetten ebben a témában. A legutóbbi krími konfliktusban pártja nyíltan oroszbarát politikáját képviselte választási megfigyelőként Ukrajnában, ahonnan egyes hírek szerint ki is tiltották.
Saját bevallása szerint erre a feladatra közvetlenül Moszkvából kapott felkérést, majd a 444.hu-nak adott 2015-ös interjúban még azt állította:
„Szerintem a Kelet és Nyugat közötti választás nem merülhet fel vagy-vagy kérdésként, amint az történelmünk során olyan gyakran megtörtént, itt és-nek kell lennie.” „…nem hiteles az ukrán eseményekről olyan képet festeni, miszerint a szegény ukrán nép minél távolabb akarja tudni magát az orosz medvétől, és Amerika karjaiba menekül.” „…egy szolgalelkű politikai elit vezetésével léptünk be az Európai Unióba, úgy, hogy annak kizárólag hátrányai voltak Magyarország számára, és annak előnyeit nagyítóval sem találjuk.”
(Forrás: 444.hu)
2014-ben az akkor még a baloldaliság jeleit sem mutató Alfahíren egyenesen biztonsági kockázatként beszélt a Jobbik külpolitikai szélkakasa a NATO-ról, valamint az Európai Unióból való kilépést is sürgette a HVG hasábjain.
Ezekből is idézünk:
„A nemzeti párt meggyőződése, hogy a NATO nyíltan oroszellenes politikája egy olyan fordulópontra érkezett, mely immár közvetlen veszélyt jelent Magyarország és a közép-európai térség számára, hiszen egy olyan geopolitikai konfliktusba visz bele, amely térségünk érdekeivel ellentétes. Ebben a helyzetben a Jobbik felszólítja a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a hazánkat veszélybe sodró döntések támogatásával és vegye revízió alá Magyarország tagságát a NATO-ban.”
(forrás: Alfahir.hu)
„Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, itt az utolsó esély, hogy az ország elhagyja »a nemzeti szuverenitás felszámolását immáron nyíltan vállaló« uniót. Mint mondta, Magyarország 2003-ban egy »gyalázatos« kampány után csatlakozott a szervezethez, ez alatt ugyanis csak a közösség előnyeit hangsúlyozták, a belépés negatívumairól alig lehetett hallani. Az ellenzéki képviselő szerint az EU elhagyásáról szóló népszavazást indokolja az is, hogy az elmúlt kilenc évben a közösség természete is megváltozott, hiszen míg 2003-ban a »nemzetek Európája« felé haladt, addig most már az »Európai Egyesült Államok« van kialakulóban.”
(Forrás: hvg.hu)
Halkan jegyezzük meg, hogy a Jobbik jelenlegi kenyéradó gazdája épp az Európai Egyesült Államok legnagyobb híve: Gyurcsány Ferenc.
Egyébként is érdemes a korábbi és jelenkori Gyöngyösit egymással párhuzamosan végigolvasni,
A Gyurcsány-kartell tehát legfrissebb tagszervezetére bízza a piszkos munkát: Magyarországgal szemben, a Kelet és Nyugat találkozásánál hergeljük a nagyhatalmakat, hátha abba belebukik Orbán.
Nem fog.
A moszkvai látogatása során egymilliárd köbméterrel több gázról állapodtak meg Putyinnal, és a rezsicsökkentés továbbra is kedvez a magyar családoknak.